I. Szulejmán a Fekete-tenger partján Trabzonban született 1494.november 6-án. A Nagy, ill. Törvényhozó szultán névvel illeték, törökül Muhtesem ill. Kanuni. 1520-ban lett az Oszmán birodalom szultánja, miután az apja meghalt. Ő volt az Oszmán Birodalom tizedik szultánja.

Apja I. Szelim szultán, anyja Ajse Hafsa. 46 évig tartó uralma alatt az Oszmán Birodalom a legnagyobb kiterjedését érte el.  1509-ben Kaffa, majd négy év múlva Magnézia helytartója lett. Apja már 1514-ben gondoskodott arról, hogy Szulejmán kerüljön a trónra, ugyanis fiait, vagyis Szulejmán testvéreit Muradot, Mahmudot és  Abdullahot megölte. A szultánfiknak is szorgalmasan kellett tanulniuk. Szulejmán az aranyművességet tanulta ki és beszélt több nyelven is. Nagyszabású terjeszkedési politikájának első állomása Magyarország lett. 1521-ben elfoglalta Nándorfehérvárat, ahol 65 évvel előtte oly hősiesen harcoltak a magyarok Hunyadi János vezetésével. De hol volt már a régi dicsőség? A várat a törökök könnyű szerrel bevették. 522-ben megtámadta Rodosz szigetét, ahol a Johannita lovagok éltek. Rodosz a birodalom része lett, a lovagok szabadon elvonulhattak a szigetről.

Mohácsi vész - 1526. augusztus 29. dátuma minden magyar számára ismert. Történelmünk egyik legszörnyűbb dátuma, amelyről már nagyon sok és alapos történelmi kutatási eredményt megjelenítettek. A török hadak nem egészen két óra leforgása alatt megsemmisítették a magyar hadakat. Szinte mindenki ott maradt a csatamezőn. A vereség hatására Buda is megnyílt a törökök előtt. A város kulcsát a törökök Dunaföldvárnál vették át egy küldöttségtől. Szulejmán Budát kincsekkel megrakodva hagyta el, amelynek nagy része az Ayasofia mecsetbe került.

Az 1529-es Bécs elleni török hadjárat hamar kudarcot vallott. 1532. nyarán Szulejmán már a negyedik hadjáratát vezette Magyarország ellen, amikor Kőszegen egy lelkes várvédő csapat megállította. Ekkor már Ausztria volt a támadás fő célja. Az 1530-as években Perzsia ellen vezetett hadjáratot, 1534-ben harc nélkül foglalta el Bagdadot.1537-ben Itália volt a célpont, majd egy évvel később Moldva.A mohácsi csata után pontosan 15 évvel később 1541. augusztus 29-én Szulejmán Budán vendégül látta Izabella királynét, annak fiát és magyar főurakat, miközben a török janicsárok elfoglalták Budát. A vendégek között volt Török Bálint, akire ezt követően szomorú sors várt. Szulejmán magával vitte Isztambulba, ahol a Hét toronyban tartották haláláig fogságban.

1566-ban elérkezett az utolsó hadjárat, amelynek szomorú, de hősies állomása volt Szigetvár. Szulejmán „Zrinyi kirohanása előtt” két nappal betegségben és előrehaladott kora miatt meghalt, amit a törökök nagy titokban tartottak. 1566. szeptember 6-án halt meg.Szulejmán tizenhárom hadjáratát személyesen vezette, ebből tíz irányult Európa felé három pedig Ázsiába, ehhez jönnek még a Földközi-tengeri csaták. A hadjáratok során a szultán naplót írt. Fia II. Szelim követte a trónon (Hürrem 3. fia), aki nem bizonyult jó szultánnak.